Évfolyamokon átívelő munkavállalói kompetenciák fejlesztése a speciális szakiskolában

Az alkalmazási terület:

  • pedagógiai
  • módszertani
  • oktatásszervezési

Intézménytípus:

  • szakiskola
  • szakközépiskola

Korosztály: 14-18 év

Tartalmi leírás:

A jó gyakorlat céljai:

A Ridens Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégiumban 2 éve folyik a munkavállalói kompetenciák fejlesztése. Hosszú távú célok:

  1. az SNI tanulók munkaerőpiacra való felkészítése a szakiskolába történő belépés pillanatától kezdve tudatos, tervezett tevékenység kell, hogy legyen, melynek a végső célja a munkaerőpiacra történő belépés,
  2. a kompetencia alapú szakképzési struktúra-váltás támogatásához való hozzájárulás azoknak a szakmai kereteknek a megteremtésével, amely a moduláris képzési rendszer céljait erősíti,
  3. aktív együttműködés kialakítása a tanulók képzésében érintett szereplők között.

A program célja tehát egy tanulóközpontú szemlélettel rendelkező modell kialakítása, amely a sajátos nevelési igényű tanulók munkaerő-piaci integrációját segíti oly módon, hogy a munkaerőpiacon hasznosítható kompetenciák fejlesztését teszi lehetővé.

A KOMP program folyamata és célrendszere:

A KOMP program a 9. osztályban elsősorban az önismeretre és a pályaorientációra helyezi a hangsúlyt. Az intézményen belüli feladatok lehetőséget teremtenek a diákok munkavállalói kulcs-kompetenciáinak megismerésére, ezek fejlesztésére.
A 10. osztályban előtérbe kerülnek a munkaerő-piaci ismeretek, illetve a munka világának megismerése a Job shadowing módszer segítségével.
Az SNI tanulók munkaerőpiacra való belépésének tervszerű és tudatos előkészítése a szakiskolába történő belépéstől kezdve, biztosítva a foglalkoztatáshoz kapcsolódó esélyegyenlőséget.

  • Az iskola sikerességének növelése, amely sikeresség mérőfoka a tanulók hatékony felkészítése az önálló munkavégzésre.
  • Intézményi minőségfejlesztés (szervezeti és tanórai szintű) feltételeinek biztosítása a projektben részt vevő speciális szakiskolákban.
  • Szakmai kompetencia fejlesztésével attitűdváltás elősegítése a programban résztvevő intézmények munkatársai körében, továbbá közvetett hatásként a programmal kapcsolatba kerülő munkáltatók, munkaerő-piaci szereplők, szülők szemléletének alakítása.

Az alternatív munkaerőpaci szolgáltatás:

A szolgáltatás keretében az iskola, mint alternatív munkaerő-piaci szolgáltató segíti elő a programba bevont diákok elhelyezkedését, közvetlenül az iskolai éveik befejezése után. Ez a szolgáltatás olyan fiatalokat céloz meg, akiknek speciális támogatás nélkül nehézségeik lennének a munka megszerzésében és megtartásában a nyílt munkaerőpiacon.
A Más Képességekkel Rendelkezők (MKR) támogatási igénye különböző lehet attól függően, hogy mekkora mértékben és milyen módon sérültek, valamint hogy milyenek a személyes körülményeik. A szolgáltatás a végzős diákjainkat ügyfelének tekinti, és széleskörű, személyre szabott, hosszú távú támogatásban részesíti:

  • igényfelmérést végez a szülők és a tanulók körében,
  • begyűjti a pedagógusok, gyakorlati oktatók javaslatait,
  • interjúkat készít az ügyfelekkel és szüleikkel,
  • összefoglaló véleményt és egyéni munkavállalási tervet készít minden ügyfélről,
  • egyéni és csoportos felkészítéseket szervez,
  • munkahelyeket tár fel,
  • összehangolja a potenciális munkáltatók és a programba bevont ügyfelek igényeit,
  • munkapróbák segítségével biztosítja, hogy a megfelelő partnerekhez a megfelelő munkatársak kerüljenek
  • munkáltatói profilt készít munkakörelemzéssel,
  • felkészít és elkíséri az ügyfelet az állásinterjúra,
  • együttműködik és szükség szerint felkészítést nyújt a család számára,
  • egyéni és csoportos utókövetést végez,
  • az iskola egy munkatársa (mentor) segíti a beilleszkedést és a munkafolyamatok begyakorlását, betanítását,
  • kapcsolatot tart és tanácsot ad a munkáltatóknak.

Az iskola az elhelyezést követően is kapcsolatot tart a munkavállalóval és munkáltatóval, probléma esetén segítséget nyújt annak megoldásában.
A munkavégzés lehetősége alapvető emberi jog. A Más Képességekkel Rendelkezők ugyanúgy képesek fizetett munka elnyerésére és elvégzésére. Ha képességeiknek megfelelő munkakörben dolgozhatnak, termelékenységük ugyanakkora lehet, mint az ép munkavállalóknak. Az egyéni képességek kialakítására és a sérülésből adódó hátrányok kompenzálására megnövelt tanítási idő áll a rendelkezésünkre, sokféle egyéni igényt kielégítő rehabilitációval.
A csoportbontások (idegen nyelv, számítástechnika gyakorlat, gépírás stb.) az intenzív elsajátítást, a lassabban haladók felzárkózását segítik.
A gyógytestnevelés és a gyógytorna a testi és lelki egészség, a fizikai teljesítő képesség javítását szolgálja. A tanítási időn kívüli foglalkozások minden tanuló egyéni igényeihez, adottságaihoz, állapotához adekvátak: lehetőséget teremtenek a sportolására, a kulturális és művészeti igények és hajlamok kielégítésére.
Rendezvényeinkkel tradíciók, hagyományok kialakítására törekszünk, illetve folyamatosan ápoljuk hagyományainkat, hiszen ezek szintén segítik a sérült ember beilleszkedését a társadalomba.

Tanulóközpontú/gyermekközpontú pedagógiai eljárások alkalmazása, eszközrendszere:

A 9.osztályos pályaorientáció órákon kompetencia alapú tananyaggal dolgozunk. A tananyag a szakmák megismerését és a saját munkavállalói profil megismerését, kialakítását szolgálja.
A 10. osztályban beiktatunk az intézmény működését szolgáló gyakorlatokat pl.: portaszolgálat, taniroda, parkgondozás stb., továbbá üzem és gyárlátogatásokat is, melyekre a tanulók megfigyelési szempontokat kapnak.
9. osztálytól kezdve egészen a munkavállalásig portfóliót készítenek a tanulók.
A szakiskolai évek alatt is a fókusz a gyakorlaton van. A nyári gyakorlatokon külső gyakorló helyeken dolgoznak a diákok. A gyakorlatok során folyamatosan tartjuk a kapcsolatot a munkáltatókkal és megfigyeljük tanulóinkat munkahelyi környezetben.
A szakmunkás bizonyítvány megszerzése után a nyílt munkaerőpiacra visszük tanulóinkat munkapróbára, és elkísérjük őket első munkahelyükre, ahol segítjük beilleszkedésüket. A „beszokott” fiatal munkavállalókat nyomon követjük, és tatjuk a kapcsolatot a munkáltatójukkal.

A kompetencia alapú oktatás eszközrendszerének eredményes alkalmazása:

A tanulók ismereteik jelentős részét tevékenységbe ágyazva szerzik. Nem tankönyvből, hanem gyakorlat során tanulják meg:

  • Mit vár tőlük a munkáltató?
  • Milyen munkaterület, munkakör az, amire alkalmasak?
  • Hogyan kell viselkedni munkahelyi környezetben?

Saját portfóliójuk elkészítése során önismeretük igen nagy mértékben fejlődik. A fejlődésre, a munkavállalói profil felmérésére, a megfelelő munkahely és munkáltató felkutatására több év áll rendelkezésre. A módszer által zökkenőmentesen és hatékonyan helyezhetők ki sérült fiatalok a nyílt munkaerőpiacra.

A gyermekek, szülők egyenlő hozzáférése a minőségi neveléshez, oktatáshoz – sikeres együttnevelés:

A fogyatékos fiatalok munkaerő-piaci esélyei minimálisak, az iskolai oktatás – nevelés, a pedagógiai, egészségügyi célú rehabilitáció értelmetlen, ha a fiatal nem tud elhelyezkedni.
Iskolánk kiemelt célja társadalmi környezetünk felé közvetíteni a fogyatékos személyek munkaerő-piaci értékeit. A 2009-10-es tanév során 8, 2011-ben pedig 2 fiatalt helyeztünk ki a nyílt munkaerő-piacra. Eközben folyamatosan dolgozzák ki a nyíregyházi tagintézmény munkatársai a Szakiskolai Alternatív munkaerő-piaci szolgáltatás részletes programját. A munkáltatók visszajelzése rendkívül pozitív. A sérült munkavállalók jó hatással vannak a munkahelyi közösségekre, az átlagostól lelkiismeretesebbek, teljesítményük nem marad el az épekétől. A program második évében azt tapasztaltuk, hogy a munkáltatók kerestek bennünket, hogy tudnánk-e fogyatékkal élő munkavállalót kihelyezni cégükhöz.

Hatások, eredmények:

Eddigi tapasztalataink alapján a következő eredmények várhatók:

  • a tanulók zökkenőmentesen készülnek fel a munkavállalói szerepre
  • a munkáltatók a folyamatos lassú szoktatási idő alatt megismerik a sérült embereket és nyitottabbá, elfogadóbbá válnak
  • a munkáltatók folyamatos segítséget kapnak a fogyatékosságból adódó nehézségek kezeléséhez
  • ezzel a módszerrel kihelyezett fiatalok tartósan megmaradnak munkahelyükön

Fázisok, adaptációs munka tervezése:

  1. fázis:
    KOMP I. program során pályaorientáció órára került be az életpálya-építés kompetencia fejlesztése
  2. fázis:
    KOMP II. program során 10. osztályban a szakmai gyakorlatokon az intézmény működtetésében vettek részt aktívan a tanulók, emellett megjelent alkalomszerűen külső munkahelyek látogatása (job-shadowing), ahol megfigyelési szempontok alapján ismerik meg a munkahelyeket. A szakképző iskolai évek alatt a nyári gyakorlatokat lehetőség szerint nyílt munkaerőpiacon szervezzük, ahol a tanulókat megfigyelik munkatársaink munkahelyi környezetben. Csoportos és egyéni felkészítés következik a végzős fiatalok körében (iratok, szakvélemények pl.: ORSZI szakvélemény begyűjtése). A munkáltatók felkészítése a sérült emberek fogadására is fontos feladat. Munkapróbára is csak felkészült munkahelyre vihetjük növendékeinket, akik itt már „ügyfelek”. A szakmunkásvizsga után a kész portfolióval a munkahely megkeresése és munkapróba következik. A megfelelő munkahely felkutatása után a kihelyezés következik, ahol még nem hagyjuk egyedül a friss munkavállalót, elkísérjük a betanulási időszakban, segítjük betanulását és beilleszkedését is. A betanulás után folyamatosan tartjuk a kapcsolatot ügyfelünkkel és munkáltatójával.

Kinek ajánljuk:

Azoknak az iskoláknak ajánlott, akik fogyatékos (értelmi-testi-, érzékszervi fogyatékos és autista) fiatalok munkaerő-piaci esélyeit szeretnék növelni.

Innováció

Az alap program a Salva-Vita Alapítvány által adaptált támogatott foglalkoztatás volt. Erre iskoláinkból 14 fő segítőt képeztek ki a kollégák közül. A FSZK pályázati programja során megkezdődött a Szakiskolai Alternatív Munkaerő-piaci program kidolgozása. A programot 2012. április 30.-ig kidolgozzuk egy szakértői team segítségével. A program kidolgozása során folyamatosan végezzük a munkaerő-piaci szolgáltatást, és az eddigi és a további folyamat során szerzett tapasztalatainkat is beépítjük módszertani anyagunkba.

Eredményesség:

2009. februárjától júniusig sikerült kihelyeznünk Balassagyarmaton és Nyíregyházán 4- 4 fiatalt, a következő munkahelyekre:

  • McDonald’s
  • BAUMAX
  • Ipoly Cipőgyár
  • Győri -Kovács Kft

Többségük a mai napig dolgozik ugyanazon a munkahelyen, és már több munkáltató megkeresett bennünket munkaerőigényével.
A munkáltatók visszajelzése a fogyatékos alkalmazottakról igen pozitív.

Humánerőforrás-igény:

  • szociális munkás
  • gyógypedagógus
  • gyógypedagógiai asszisztens.

Az adaptációhoz, a fenntartáshoz szükséges eszközigény:

  • portfolióhoz dossziék
  • tesztek, kérdőívek, adatlapok
  • számítógépek
  • iroda
  • telefonok
  • fax, fénymásoló, nyomtató